Érintésvédelem

ÉRINTÉSVÉDELEM

Mielőtt belekezdtem volna ezen témakör megírásába, én magam is végigpásztáztam a szaktársak oldalait, és ennek fényében nem áll szándékomban a száraz szabványokat az ügyfél orra alá dörgölni vagy fontoskodva, az érintésvédelemhez kötődő rendeletekre hivatkozva őt megfélemlíteni.

Ehelyett a józan egyszerűség felől szeretném a teljesség igénye nélkül megközelíteni ezt a villamosipari szolgáltatások néhol mostoha testvérként kezelt területét.

ÉRINTÉSVÉDELEM DIÓHÉJBAN

Magyarországon 1884-ben kezdődött Temesváron az első közcélú villamos hálózat kiépítése. Az erőművek és a villamosítási vállalkozások magán kézben voltak. Kizárólak fosszilis üzemanyaggal hajtották az erőművek gőzturbináit.

Rá 40 évre a villamosipar rohamos fejlődését követően a villamosság szolgáltató vállalkozások trösztökbe tömörültek. 1930-ban össze dugták a fejüket a kor villamosmérnökei és megalkották a villamos kiépítés és fenntartásra vonatkozó műszaki elveiket, ezek lettek a a villamos szabványok.
Az 1948-as államosításnál létre jött az Állami Villamossági Rt., amely összefogta az ország 137 villamos erőművét és 147 villamos elosztó szervét és távvezetékek segítségével szinkron hálózatot hozott létre. Minisztériumi hatáskörbe került a villamosipar felügyelete, 1963-ra az utolsó lakott helyiség is villamosítva lett.

KI AZ ÉS MIÉRT VAN ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLÓ?

Ekkortól kezdve hierarchikus alaprendszer alakul ki, a mérnökök szabványokat hoznak létre, a minisztériumok betarttatják. Az ellenőrizhetőség gyakorlati keze egy olyan személy, aki hatósági hatáskörrel nem rendelkezik, de az ellenőrző szervek csak az ő szakvéleményét fogadják el. Ő az érintésvédelmi felülvizsgáló.

KINEK ÉS MIÉRT VAN SZÜKSÉGE ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATRA?
Valójában mindenkinek, aki bérel vagy tulajdonában van bármilyen elektromos berendezéssel ellátott létesítmény.
(Mi az elektromos berendezés? Pl. egy épülethez tartozó falon belül, falon kívül lévő vezetékek, szerelvények, fogyasztók összessége.)
De nézzük a valóságot. A hatóságok kapacitás hiányában szúrópróbaszerűen ellenőriznek, így többnyire a cégek, vállalatok, vállalkozások kerülnek fókuszba. Ez természetesen a mikro és makro vállalkozásokra is vonatkozik.
Mostanában sűrűn vizsgálok engedélyezési követelményként beüzemelés előtti egészségügyi vagy alakformáló gépeket, plázák, áruházak közösségi területén mobil, mini vendéglátó egységek villamosgépeit vagy műszaki vizsga előtt álló önjáró vagy nem önjáró építményeket (pl.büfékocsi, lakókocsi.)
De már nem ritka a magán jellegű vizsgálat kérés, pl. fiatal családosoknál gyermek születésekor vagy egy újépítésű háznál a megrendelő által kért független érintésvédelmi vizsgálat, ez utóbbit a teljesítmény aláméretezés és egyéb kivitelezési hiányosságok miatt merem mindenki figyelmébe ajánlani.

MILYEN IDŐ KÖZÖNKÉNT VAN SZÜKSÉG AZ ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATRA?
- Első beüzemeléskor egyértelműen. Minden olyan berendezés, ami újonnan vagy részlegesen átépített, első beüzemelésnek számít.
- Kéziszerszámokat 1 évente, a gyors amortizáció miatt.
- Szakipari műhelyek 3 évente a nagy terheltségű üzemelés miatt.
- A kommunális ingatlanokat 6 évente szükséges szerelői ellenőrzés alá vetni.

AZ ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT MENETE
Telefon beszélgetés után ingyenes helyszíni felmérés, árajánlatadás, majd a megbeszélt időpontban vizsgálat elvégzése, végül jegyzőkönyv alapján a felmerülő hibák tisztázása.

FONTOS! Az érintésvédelmi jegyzőkönyv hiba jegyzéke nem egy végleges minősítés. Az ellenőrző szervek azt veszik figyelembe, hogy a feltüntetett hibák ki lettek-e javítva.

Kivétel az első érintésvédelmi felülvizsgálat! Az új kiépítések első érintésvédelmi felülvizsgálatánál nem írunk hiba jegyzéket. A hibákra felhívjuk a figyelmet és csak azok elhárítása után zárjuk le a jegyzőkönyvet.

ÉRINTÉSVÉDELMI VIZSGÁLAT FŐBB PONTJAI KÖZÉRTHETŐEN
1.PONT
Bármilyen villamosberendezésnek, villamosszerelvénynek, vagy fogyasztónak KÖZVETLEN védelme az alapszigetelés, egy vezetéket körbe burkoló PVC szigetelés vagy egyszerű lámpafoglalat, és kapcsoló műanyag szigetelése. A szigetelés ellenőrzés szemrevételezéssel, szabvány ellenőrzéssel, műszeres vizsgálattal történik.

2.PONT
A vezetékhálózat figyelésére épülő védelmi rendszert nevezik KÖZVETETT védelmi rendszernek. A fogyasztók ellátásához szükséges vezetékek mellett párhuzamosan fut egy vezeték, ami nem csinál semmit, nincs rajta potenciál, azaz nincs szerepe a fogyasztók ellátásában vagy vezérlésében, ezt nevezik földelő vezetőnek (általában zöld-sárga színű). Ameddig futnak az áramköri vezetékek, odáig fut ez a vezeték is és kapcsolódik az adott fogyasztók hálózathoz nem csatlakozó fém testéhez, pl. a mosógép fémváza. Tehát ez a vezeték semleges és az a feladata, hogy ha egyszer mégis hiba történne, pl. a mosógép fűtőbetétjéhez csatlakozó vezeték túlmelegedés miatt elszakad és belülről  hozzáér a fémszerkezethez és az életveszélyes feszültség megjelenik a mosógép teljes felületén, akkor megvédje azt, aki kívülről hozzáér a mosógép fémtestéhez. Hogy ez hogyan is történik? A mosógép fémfelülete kapcsolatban van az említett földelő vezetővel. A fémtestről át megy a földelő vezetékre a potenciál és ott folytatja útját, mivel ott nem ütközik ellenállásba és csak "gyorsul", míg el nem éri az áramkör elején a fázis vezetőre épített védelmi eszköz (pl. biztosíték, relé) terhelhetőségi határát és az meg nem szakítja az áramkört (biztosíték kiment vagy lekapcsolt a relé). Bár a hiba nincs kiiktatva, de a veszélyhelyzet megszűnt. Ezért a legfontosabb feladatok közé tartozik a földelő hálózat ellenállásának,  folytonosságának műszeres vizsgálata.

3.PONT
Védelmi eszközök. Ezek is a közvetett védelmi rendszer részei az adott hálózathoz méretezve, a szerepük fontossága a fenti mosógép példából remélem már látható. Fajtái:
-Életvédelmi eszközök (áramütés ellen védő eszközök) ÁVK
-Túlterhelés ellen védő eszközök (hálózat védelmi eszköz) biztosíték, kismegszakító
-Túláramvédelmi eszközök, villám áram elvezetésére (épület, hálózat és fogyasztó védelmi eszköz)
Itt az áramszivárgás, áramütés elleni védelemre térnék ki, az ÁVK, más néven érintésvédelmi relé, közismertebb nevén Fi-relé fontosságára, működési elvére.
Vissza térek a hibás mosógép példához. Azt már tudjuk, ha elromlik a mosógép milyen szerepe van a földelésnek, de mi van abban az esetben, ha a túlmelegedés miatt elszakadt vezeték erős elszenesedése rontja a testre kikerülő potenciál haladását, és nem tud "felgyorsulni"? Mondjuk úgy, hogy végigcammog a mosógép testen át a földelővezetékre, de sajnos ezt a cammogást nem észleli az általános túlterhelésre beépített védelem. Ilyenkor van szerepe a hálózat elejére beépített ÁVK-nak. Az ő szerepe az áramszivárgás észlelése. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy nagyon szigorú raktárvezetőt, aki azt nézi, hogy hány teli láda megy ki és hány üres jön vissza és ha kevesebb üres láda jön vissza, mint teli megy ki, akkor jelenti a termelési igazgatónak, aki átszól a gazdasági igazgatónak, aki küld egy emailt a vezérigazgatónak, aki a piros színű vonalas telefonon felhívja a kereskedelmi igazgatót, aki az ablakon átkiabál a raktárvezetőnek, hogy zárja be a raktárkaput.
Ezt még lehetett volna fokozni, de a lényeg, hogy az ÁVK megszakítja az áramkört. Ennek az eszköznek a beépítését már kötelezően előírják, főleg vizes vagy nagy vezető fémfelületek helységeiben.

Végezetül néhány iránymutató azoknak, akiket felüdüléssel tölt el a szabványok és rendeletek olvasása:

8/1981. (XII.27.) IpM r.
(KLÉSZ) Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról

10/2016. (IV.5.) FMM r
Érintésvédelmi ellenőrzések gyakoriságáról

MSZ 172 sorozat
Érintésvédelmi szabályzat

MSZ 4851 sorozat
Érintésvédelmi vizsgálati módszerek

MSZ 2364/ MSZ HD60364 sorozat:
Kisfeszültségű villamos berendezések

MSZ HD 60364-4-41:2007
Áramütés elleni védelem

MSZ HD 60364-4-43:2010
Túláramvédelem

MSZ HD 60364-5-54:2007
Földelő berendezések, védővezetők es védő egyenpotenciálra hozó vezetők

MSZ HD 60364-5-551:2010
Egyéb szerkezetek. Kisfeszültségű áramfejlesztők

MSZ HD 60364-6:2007
Ellenőrzés.

MSZ EN 61140:2003
Az áramütés elleni vedelem.